Érthető döntést hozott a kormány: több mint ezer termék ára zuhanhat a mélybe

Több mint ezer termék ára csökkenhet jelentősen május második felétől, mivel a kormány bejelentette, kiterjeszti az árrésstoppot 30 termékkörre. Az új árréssapkás termékek nem élelmiszerek, hanem piperetermékek, vegyiáruk és más, mindennapi szükségletet kielégítő termékek. A korlátozás első körben május 19-től lép életbe és augusztus 31-éig tart, ebben az időszakban az üzletek legfeljebb 15 százalékos árréssel árusíthatják az érintett, mintegy ezer terméket.

Fontos, hogy a korlátozás csak a drogériákra vonatkozik – DM, Müller, Rossmann –, a nagy üzletláncokat ez az intézkedés közvetlenül nem érinti, mint ahogy a kisebb illatszerboltokat sem.

Több ezer forintot spórolhatnak a családok

Az árrésstopp bevezetése jelentős megtakarítást jelent majd a családoknak. Ugyan a fogyasztói korsárnak jóval kisebb részét teszik ki ezek az árucikkek, de az árak jelentősen emelkedtek az elmúlt években.

– derül ki a Portfolió.hu elemzéséből, amely rámutat, a konkrét termékcsoportok beszerzési és eladási ára közötti különbség üzleti titoknak minősül. A cégadatokból ugyanakkor kiderül, hogy a drogériák általánosan mekkora árrést alkalmaznak:

• a DM 36,9 százalékkal,
• a Müller 27,1 százalékkal,
• a Rossmann pedig 24,7 százalékos árréssel értékesít.

A kormány döntése alapján a legfontosabb termékköröknél kell korlátozniuk a boltoknak a beszerzési és eladási ár közötti arányt, 15 százalékra.

Brutális áremelésekkel fűtött infláció

A Központi Statisztikai Hivatal adatai nagyrészt alátámasztják az állami beavatkozás szükségességét. Az egész Európát sújtó inflációs időszakban, az orosz-ukrán háború kitörését követően az élelmiszerek mellett a háztartási- és vegyiáruk esetén is példátlan áremelkedés ment végbe: ma átlagosan 50-80 százalékkal magasabb árakkal szembesülnek a fogyasztók.

Noha az élelmiszereknél az árak mérséklődését az alapanyagárak tették lehetővé, a nem élelmiszer-jellegű fogyasztási cikkeknél sem volt indokolt a további, jelentős áremelés. Márpedig ez tapasztalható: a 2023 januári átlagárakhoz képest 2025 márciusában

• az öblítők 15 százalékkal,
• a mosóporok közel 25 százalékkal,
• a tisztítószerek 10 százalékkal,
• a fogkrémek, tusfürdők és samponok 15-20 százalékkal,
• míg a folyékony szappanok és mosogatószerek 10-15 százalékkal drágultak.
• A toalettpapír és a papírzsebkendő ára 5-10 százalékot mérséklődött, de ebben a termékkörben a 2022-től tapasztalható áremelkedés sokkal jelentősebb volt, mint a többi érintett árucikknél.

Az árváltozás mértéke és időszaka alátámasztja a kormány azon várakozásait, hogy az új árrésstop bevezetése akár 16-18 százalékos árcsökkenést is eredményezhet.

A korábbi elemzésekből az is kiderül, hogy a drogériák a multikkal szemben a sajátmárkás termékeiken realizálnak nagyobb hasznot, nem a gyártói márkákon, de mindkét termékcsoport esetén jelentősebb árcsökkenés kezdődhet.

Állami beavatkozással fűtött piaci verseny

A diszkontok és a hipermarketek ezúttal kimaradtak az árréscsökkentésből, csak a magas éves árbevételű drogériáknak kell korlátozniuk a haszonkulcsot. 

Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy a Tesco vagy a Spar sem ússza meg az árkorlátozást, de a diszkontláncokat is érinti áttételesen az újabb árrésstop, noha kisebb mértékben. Ennek oka, hogy a kötelező korlátozás miatt a drogériákban lényegesen olcsóbbak lehet az érintett 30 termékcsoport, így a nagy élelmiszert árusító üzletek a piaci verseny miatt kénytelenek lesznek ezek árát hozzáigazítani a drogériai árakhoz, másképp az emberek ezeket máshol vásárolják majd meg.

A hipermarketek és a drogériák árai között jelenleg nincs érdemi különbség, bár egyes termékeknél tapasztalható nagyobb eltérés, de összességében most nincs akkora differencia, ami arra ösztönözné a fogyasztókat, hogy élelmiszert az élelmiszerboltban, tisztálkodási szereket pedig külön a drogériákban vásároljanak meg.

Mi lesz júniustól?

Az élelmiszerekre március végétől bevezetett árrésstop első körben csak május 31-éig tart. A kormány több száz élelmiszernél ért el jelentős árcsökkenést azzal, hogy a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbséget 10 százalékban maximalizálta. 

Az árrésstop célja, hogy az infláció alacsony szinten maradjon. Az állami beavatkozás ellen a kereskedők régóta tiltakoznak, de a kormánnyal folytatott korábbi egyeztetések az árak önkéntes csökkentéséről nem vezettek eredményre. 

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta, egyelőre még nem döntöttek az élelmiszer-árrésstop meghosszabbításáról. A jelek alapján ugyanakkor reális, hogy a május 31-ei dátumot a kormány kitolja.

Nem csak az élelmiszer és nem élelmiszer-jellegű napi fogyasztási cikkeket érint a kormány árrésstop-politikája. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelenleg is tárgyal a biztosítási piac szereplőivel az önkéntes díjstopról, korábban pedig a telekommunikációs szektorral állapodott meg arról, hogy a szolgáltatók eltekintenek az idei inflációs díjkorrekcióktól.

A legfrissebb, áprilisi inflációs adatokat pénteken teszi közzé a KSH, az adat fontos lesz, mivel már a március végén bevezetett árkorlátozásokat is tartalmazza majd.

Összességében 2022-höz képest 50-80 százalékkal drágább a legtöbb fogyasztási cikk és szolgáltatás. Ehhez ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy 2023 eleje óta folyamatosan csökken a legtöbb élelmiszer és más árucikk ára, több alapvető élelmiszernél ez az áresés meghaladja a 30-40 százalékot is. Jelenleg nem mutatkoznak olyan piaci körülmények, amelyek komolyabb 5-10 százalékot meghaladó áremelkedést indokolnának, kivétel ez alól a kávé és a kakaó világpiaci árrobbanása.

A következő években ugyanakkor Brüsszel vitatott energiapolitikája okozhat újabb energiaválságot Európában, a Mandiner korábbi összefoglalójából kiderül, miért.

Nyitókép: MTI/Róka László